A fafaragás

fafaragás egyidős az emberiséggel. A fémek, és fémeszközök megjelenése előtt keményebb kőzetekkel és csontokkal megmunkálták a fákat. Leginkább a pásztorok fejlesztették tökélyre ezt a művészetet. Nekik az alapanyag rendelkezésre állott, és idejük is lévén egész tetszetős pásztorbotokat, ivó-evő edényekethasználati eszközöketkulacsokat, sótartókat készítettek és díszítettek.

Faragott pásztorbotok

Persze nem csak a fát ismerték és használták, mint alapanyag. Csontokat, agancsokat, és a szarut is nagy előszeretettel díszítették. Székelyföldön a mai napig nagy hagyománya van a fa szeretetének és a fából készült használati tárgyak készítésének. Székelykapukkopjafákbútoroklámpákgyertyatartók és még felsorolni is sok lenne, mennyi mindent faragnak. Napjainkban is az érettségiző diákok kis faragott kopjafára akasztott, hímezett tarisznyával indulnak a ballagásra.

Faragott ivóedények

A múlt században ritka volt az olyan vőlegény jelölt, aki egy sulykot ne faragott, ajándékozott volna menyasszonyának. A katonaságnál is borotva tartókat, vagy a katonaládákat díszítették különböző faragási technikákkal. A Székelykapuk, kopjafák kiforrott szimbólumrendszerrel rendelkeznek.

Faragott sulyok

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük